• 
• 

• hdsnet
• ifju_titan
• imperator
• miltiades
• morpheus
• punisher
• rongykuvik
• steel
• unknown

• 2010. augusztus
• 2009. február
• 2009. január
• 2008. december
• 2008. november
• 
  még régebben & címkék

• FeKeTeReTeKSeReG
• Les Filles & La Ville
• nick blog
• marla blogja
• pea blogja

• RSS feed
• Statisztika

Üdv,

Tulképp a gólyatábort kéne részleteznem (vagy nem kéne?) ahonnan ma hajnalban hazajöttünk, de most nem teszem meg. Összességében szerintem egyértelműen jó volt, csak nagyon hullámzott a hangulat és a kvalitás... Meg kell, hogy mondjam, nagyon várom az elkövetkező hónapokat.. a tanárok egyszerűen nagyon jóarcnak tűnnek, és hallgatótársaimra sem lehet komolyabb panaszom. Persze van vmi idegesítő vörös hajú gyerek meg a lenyalt fél-emo hajú haverja.. ^.-

A másik, hogy tegnap volt Michael Jackson ötvenedik szülinapja. Ha létezne olyan ember, aki csak a blogról ismer engem (ez valószínűtlen), akkor furcsállná talán, hogy említem, hiszen még nem írtam róla még egyik bejegyzésemben sem.

Éljen tehát sokáig még az az ember, akinek a zenéjét hallgatom, akinek a mozgását olyan lelkesen imitálom, teljes valójához képest silány és hitvány utánzatot, árnyékképet kreálva a "King of Pop"-ról, a valaha élt legnagyobb előadóművészről a populáris kultúrában, aki feláldozta gyerekkorát és egész életét annak, hogy minket szórakoztasson. 

Tehát kösz, Michael, és ha jössz turnézni, remélem éppen ráérek...

 

Nekem ez a dal most nagyon megy.

 

Most azért ez durva.

Ma arra ébredtem, hogy ugye eltűnt ez az egész tanulás, és nem tudok mit csinálni. Nincs többé célom. Nem tudok mit kezdeni magammal.

Abszurd.

Egyébként meg készül az ember a közép szóbelikre és aztán kiderül, hogy kb 50 százaléka jut eszébe ott a helyszínen, és ebből 30 százalékot tud elmondani. A végeredmény totál felszínes, nyögvenyelős és közhelyekkel teli. Legalábbis az én esetemben ezt el tudom mondani, nem vagyok megelégedve a szóbelimmel, persze a pontszámokat még nem tudom. Ott és akkor azt mondták, hogy ennyi elég és jó. Azt viszont tudom, hogy ez semmi nem volt ahhoz képest, amit készültem rá.

Per pillanat fél nyolc van és tombol a Medárd (vagyis esik), és tulképp nem tudom, hogy ma mit is fogok csinálni. Valószínűleg elpakolok. Vagy elpatkolok.

 

ui. mindenkinek gratula aki kész van, és hajrá aki még nincs. csak semmi para. nyugi, ott leszel.

Hey! Mr. Tambourine Man, play a song for me,
I'm not sleepy and there is no place I'm going to.
Hey! Mr. Tambourine Man, play a song for me,
In the jingle jangle morning I'll come followin' you.

Though I know that evenin's empire has returned into sand,
Vanished from my hand,
Left me blindly here to stand but still not sleeping.
My weariness amazes me, I'm branded on my feet,
I have no one to meet
And the ancient empty street's too dead for dreaming.

Take me on a trip upon your magic swirlin' ship,
My senses have been stripped, my hands can't feel to grip,
My toes too numb to step, wait only for my boot heels
To be wanderin'.
I'm ready to go anywhere, I'm ready for to fade
Into my own parade, cast your dancing spell my way,
I promise to go under it.

Though you might hear laughin', spinnin', swingin' madly across the sun,
It's not aimed at anyone, it's just escapin' on the run
And but for the sky there are no fences facin'.
And if you hear vague traces of skippin' reels of rhyme
To your tambourine in time, it's just a ragged clown behind,
I wouldn't pay it any mind, it's just a shadow you're
Seein' that he's chasing.

Then take me disappearin' through the smoke rings of my mind,
Down the foggy ruins of time, far past the frozen leaves,
The haunted, frightened trees, out to the windy beach,
Far from the twisted reach of crazy sorrow.
Yes, to dance beneath the diamond sky with one hand waving free,
Silhouetted by the sea, circled by the circus sands,
With all memory and fate driven deep beneath the waves,
Let me forget about today until tomorrow.

Hey! Mr. Tambourine Man, play a song for me,
I'm not sleepy and there is no place I'm going to.
Hey! Mr. Tambourine Man, play a song for me,
In the jingle jangle morning I'll come followin' you.

Click here to get your own player.

A bársony éj ölelésében megtört a meditációm. Csukott szemhéjam égett, amint az avatár lelki szemeim előtt a semmibe foszlott, útra kelvén ismét az asztrálsík tomboló viharában. Lorria azt üzente, ne nyúljak a fóliánshoz. Azt üzente, várjam meg a tűzvarázslót.

Felnéztem az égboltra. Itt, a kietlen Délen sokkal több a csillag, mint a Hegységen túl. A Holló már majdnem teljesen feljött, nemsokára hajnalodik tehát. Koncentráltam, majd beszívva a levegőt egy egyszerű diszciplínát hívtam segítségül, elmém csordultig telt, semmiben függő energiáiból egy fikarcnyit igénybe véve kitisztítottam érzékeimet, melyek a hosszú révület során eltompultak. Az ódon várkastély mohalepte, kérlelhetetlen falainak dohos illata csapta meg az orrom. Térdelésbe emelkedtem, és nyugalmat erőltettem tagjaimba, amik iménti hirtelen mozdulataimra görcsbe rándultak.

Mennyi idő telhetett el, hogy felrajzoltam a pentagrammát, közepébe térdeltem meggyújtván a mécseseket, és zsolozsmázni kezdtem az Élő Halál litániáját? Tétován körülnéztem, valamiféle jel után, mely az órák, vagy napok múlására utalt volna, de csak a környező buckákat és a romkastélyt láttam magam előtt a nyugodt éjben. Az eljárásom azonban nem volt eredménytelen. Sikerült megtalálnom Lorriát, mert tudtam, hogy alászállván az asztrálsíkra azonnal magamra hívom a figyelmet, hiszen az anyagi testemnek semmi keresnivalója nincs ott. Ezért hát ottani manifesztációm szikrázó fénypontként ragyogott egy olyan számára, mint Lorria, aki feszült figyelemmel kíséri az érzelmek síkjának minden apró rezdülését.

Pár percig még térdepeltem, nem mozdulván, figyelve testem reakcióit az ébredésre. Majd megpróbáltam felállni, de zsibbadt lábaim felmondták a szolgálatot, és ezt követően a ritkás fű hűvös szálait éreztem a testemen, ahogy a földre zuhantam. Ott ért utol az álom. Ezerarcú hold, ó...

*******

De hát... én azt hittem... - Mit hittél?!

Körülbelül egy hónap után ismét folytathatom az életemet. Nem is írok inkább erről, nem kell már hozzá szó, ez előtt mondtam. Azonban mikor az ember azt hiszi, hogy beteg... hát az nem jó. Ez volt életem legnagyobb parája, ez bizonyos.

De most kiderült hogy kb minden rendben. Ész nélkül vigyorgok.

Szóval, visszaolvastam körülbelül sok bejegyzést, itt is, és a feketeretken is, és ez rádöbbentett, hogy az hiányzik a mi blogjainkból, hogy összefirkáljunk csomó marhaságot. Régen csináltuk, most nem nagyon.

Ezt olvastam:

Zöld erdőben jártam

Tüntetőt találtam

Nem akart oszolni

Szabad-e viperával

Szétverni a fejét, jól?

 

Itt pedig tessék play-re nyomni csak simán. Vagy a Sign on a Window-ra.

Click here to get your own player.

 

Hát én nem is tudom.

Nem minden nap lesz tizennyolc éves az ember. És nem is minden nap dobnak neki meglepetéspartit. Az, hogy ez a kettő egy napra essen, hát arra igen nagy jóságra van szükség, és pontos naptárakra.

Nem tudom, hogyan köszönjem meg, és lehet hogy nem is látszott rajtam, de nagyon sokat jelentett a dolog. Mert nekem általában csak átsiklanak a születésnapom fölött. És hogy ennyien eljöttek... juj. Még lara, blue, marla, és palimadár is... lelkük biztos valahogyan jelen volt. Miindenki, leírom őket. flóra, sasf, dzs, mailly, fleur, illam, ema, tökmag, morph, milti, shy, ady, rongy, makichan, unkni, imperator, lisan, samurai, josh. A csillagok kísérjék utatokat.

Papíron, szúrósra kristályosodott kis társadalmunkban felnőtté váltam. Nem Robinnak kell így lenni, hanem Batmannek. Nem rollnak, hanem rocknak. Nem Hugrabugnak, hanem Griffendélnek. Nem Solónak, hanem Hannak.

night

Tényleg ily rossz e könyv, vagy tán csak tévedek,
hogy ilyen rímeket megír egy kisgyerek.
Sajnos most kezdtem el, de hozzá kedvem nincs,
és a legnagyobb baj, hogy bármilyen nagy kincs,
mégis bent hagytam a szöveggyűjteményem,
már csak az internet lehet a reményem.
Az bánt most igazán, hogy direkt elhoztam,
volna a könyvemet; úgy tűnik, elszúrtam,
a szöveggyűjtemény helyett félrenyúltam.
Csokonait pedig keresem a neten,
pedig hát megvallom, hogy nincs hozzá kedvem.
Néha kicsit túl sok kell magyarórára,
(bár aki nem olvas, nem marad magára,
mert bizony sok ember dolgozik hanyagul,
de nem számít rá, hogy nem tud majd magyarul) -
most is  Száz év magány helyett az Anyegin
vallja be őszintén: nem jön ki könyökin?

 

grr. 

A mai estémet leírom, egész sokféle dolog történt, váratlanul.

Sima: leírás. Dőlt: gondolat Félkövér: beszéd.

Szóval elindultam az éjszakába, nem holmi szórakozásért, vagy "spirit level high", hanem azért mentem, hogy kipróbáljak egy gitárt ott a Bah csomópontnál egy emberkénél. A héven volt néhány részeg, egészen frusztráltak. Meg a többieket is, szerintem

A villamoson odajött hozzám egy öreg bácsi, és elkezdett a nyakamhoz beszélni.

Jó idő van! ??mmmi? jó idő... Jó idő van! Ezt már egész hangosan mondta, én pedig valahogy a tekintetét próbáltam elkapni, mert még mindig valahova lejjebb nézett. Ez hosszú lesz és kínos. Ilyen a szombat estém. Én már hatvan éves vagyok! Te hány éves vagy? Sóhaj. Tizenhét. Ezt most miért mondtam el? Még ennyit sem érdemel. Szereted a csajokat??? Félőrült mosollyal az arcomon, amit ez a röhej váltott ki: ezt megírom a blogba. Szerencsére ezután odébb állt a bácsi. De az egész hely fura volt, az emberek nem tudták melyik ajtónál kell leszállni, ilyenek. Rövidesen kiszálltam, a Moszkva téren. Azonnal egy elég régi ismerős arcot láttam, odamentem hát, köszönni Burger Matyinak, a szintisnek. Heló - Szépjó estét! Mintha tegnap még együtt játszottunk volna.  Ittál? - Nem. Na de milyen volt már az hogy kirúgtak a Turcziék? Soha rosszabb ne legyen veled, Matyi. Odajön egy pánk, kezében ital. Heló öö ki tudnátok segíteni, pár forinttal? nem? áh apró se? kár - Matyi - Peace, haver, nincs sajnos, mindet cuccra költöm. Ne igyál. Méreg az. Inkább szívjál te is.  - Kértek a boromból? - Matyi - Nem, haver, kösz, nem iszom alkoholt. - (bánatosan) Senki se fogadja el ******... Nem tudtam felvenni a stílust, csak álltam, figyeltem, tanultam, persze ki mit vesz el a svédasztalról. Elköszöntem Matyitól mert másmerre ment. Jó volt őt látni, kedélyes.

Igen, 61-es villamos, mögöttem egy lezüllött hülyegyerek meg a haverja (komolyan: Dee hallod lekattantál a cigiről is, mi a **** van veled. Jó akkor nem partizunk ... stb stb Én vagyok az egyetlen emo a moszkvatéren) locsogtak, aztán leszálltam, szétnéztem a Fürj utca után. Megtaláltam a címet, hórihorgas, vézna alak jött ki elém a kapuhoz, bemutatkoztam. Egyfajta becsületesség-aurát éreztem felőle, jó embernek látszott. Bementem a házba, ott a feleség épp kis gyermekkel volt elfoglalva. A srác kinyitotta a keménytokot, és kipróbáltam a gitárt.

Ekkor elvesztettem az időérzékemet, mert a srác kiment és hagyott békén játszani. A szomszéd szobából jövő zajokat csak alig hallottam. Hangszer, itt rezeg, de szép, okos. Meddig lesz még túlélési eszköz? Egyensúly, megnyugvás. Később a tag, mielőtt leléptem, kedves szavakkal illette a játékomat. Ez jó érzés volt, mert ő volt a második profi aki hallott.

Jó visszamentem, a 61-esért futottam, a 4-6ért is, de az direkt előttem becsukta. Ribanc, egy méter és benn vagyok. Mindegy, mindjárt jön a következő.

Az ott nem a Bergmann? De. Épp hogy összenézünk, barátságos mosoly, intek neki, ennyi. Ez is növel egy picit a spirit levelen. De nem kell odamenni hozzá, miről beszélnénk amúgy is. Ezt én is és ő is tudjuk, kedélyesen, simulva visszatérünk a villamosra váráshoz.

A budai hídfőnél egy fiatal alak épp hány, a másik fiatal alak együttérzőleg nézi. Úgy kell neked... egészségedre. Aztán még volt egy ismerős lenn a hév várásánál, de nem az akivel mindig összefutok ott (; réteg.

Viszont láttam 'anyu' táskáját ott az aluljáróban, először azt hittem hogy ott van ő maga is, de közbe kiderült hogy más vállán van a táska, na de ez csak egy másodperc törtrésze alatt játszódott le.

Nem is tudom leírni pontosan, valahogy éreztem a moszkva teret meg a többi helyszínt. Csomó ember volt ott akiket akkor láttam először, nem is írtam le, mégis azt hiszem sokat megtudtam róluk. Kedvelem Budát, főleg éjjel, de nem tudom, hogy miért.

"Keep wor spirit levels high"

Utálom azt a hülye karikát a tévé bal alsó sarkában (igen tudom, az ertéelklubbon jobblent van.) Elegem van belőle, hogy nem lehet egy filmet normálisan nézni, mert folyton ott világít az a szar. Szedjék le, most!

http://www.petitiononline.com/akkke/petition.html 

Írd alá Te is! 

<day date="060914" mood="OK">

<school>

<class type="hun" teacher="ivan" theme="bible" itwas="boring"></class>
<class type="hun" teacher="ivan" theme="bible" itwas="boring"></class>
<class type="media" teacher="judit" theme="picture" itwas="philosophical"></class>
<class type="history" teacher="lawrence" theme="hitler" itwas="interesting></class>

<break type="lunch">
    <lunch soup="fruit" secondplate="rice_chicken"></lunch>
    <store id="cba"></store>
</break>

<class type="english" teacher="saci" theme="fire_drill" itwas="fun"></class>
<class type="spanish" teacher="ricardo" theme="verbos" itwas="justasalways"></class>

</school>

<event type="birthday" owner="dad"></event>
<homework amount="a_bit" done="noneatall"></homework>

</day>